Ügyes

Ma nagy öröm ért minket. Mazsolám addig-addig próbálkozott a felüléssel, mígnem sikerült neki minden segítség nélkül. :) Eddig csak ugy ment a felülés, ha kicsit lefogtuk a lábfejét. Először nem akartam hinni a szememnek, hogy megbizonyosodjam tényleg jól megy-e neki a dolog, még vagy ötször hanyat fektettem. És láss csodát, minden egyes alkalommal sikerült feltornáznia magát. Igaz az utolsónál már nagyokat nyögött, valószinüleg elfáradt és ugy nézett rám a nagy boci szemeivel , mintha azt akarta volna mondani, "ha még egyszer lefektetsz soha többet nem ülök fel"...